A minisztérium szerint a cél, hogy segítsenek az állampolgároknak ingatlanjaikat a legális piacra bevezetni, lehetővé tegyék a tulajdoni lap bejegyzését, és rendezzék azoknak az épületeknek a jogi státuszát, amelyeket évek óta használnak, de hivatalosan nem léteznek. Ez megszüntetné az akadályokat az öröklés, az adásvétel és az építési engedélyek megszerzése terén, például bővítés vagy felújítás esetén.
A közvélemény azonban attól tart, hogy egy ilyen lépés rossz üzenetet közvetít – hogy az engedély nélküli építkezés megéri, hiszen az állam végül “szemet huny”. Ezek a félelmek nem alaptalanok, különösen annak fényében, hogy a korábbi legalizálások nem állították meg az új illegális építkezések megjelenését.
A közterület-felügyelők 2024-es bevezetése, mint kvázi “építési felügyelők”, a felügyelet erősítését és az illegális építkezések számának csökkentését célozta. Felhatalmazást kaptak arra, hogy helyben leállítsák az engedély nélküli építkezéseket, ami erős visszatartó erőnek számított. Azonban a rendelkezésre álló adatok szerint nem tapasztalható jelentős csökkenés az új illegális építmények számában, és sokan rámutatnak a mélyebb problémákra – a személyzethiánytól a szankciók lassú végrehajtásáig.
További szkepticizmust kelt az a tény, hogy az építési engedélyek kiadásának rendszere bürokratikus akadályokkal, hosszú határidőkkel és szakképzett munkaerő hiányával küzd. Sok befektető lemond a legális útról, míg mások tudatosan vállalják az engedély nélküli építkezést, bízva abban, hogy “egyszer” új legalizálási hullám indul.
Ennek az intézkedésnek a végső hatása csak néhány év múlva lesz látható, de reménykedhetünk abban, hogy a világosan meghatározott feltételek és szigorú kritériumok megakadályozzák a visszaéléseket. Ha ezzel párhuzamosan nem erősítik a felügyeletet és nem egyszerűsítik az engedélyek megszerzésének folyamatát, fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen kezdeményezések a régi problémák megoldása helyett újakat teremtenek. da
