Vodnjan, a freskók, múmiák és az isztriai kultúra városa

Ez a festői kisváros, amely egy magas síkságon fekszik, mintegy 6 km-re a tengerparttól, lenyűgöző összefonódást kínál a szárazföldi és a tengeri szépségeknek. 135 méteres tengerszint feletti magasságban található, lenyűgöző panorámás kilátást nyújtva a környező tájra.

A terület már a őskortól kezdve lakott volt, a római időkben, az első írásos nyomok pedig a 10. századig nyúlnak vissza. Bene és felett autonóm egységgé vált 1330-ban, azóta pedig különböző kormányzati fázisokon ment keresztül, beleértve az osztrák és francia uralmat is. A legenda szerint hét település egyesült a mai Vodnjanban a gyakori háborúk és fosztogatások miatt.

A szűk utcák és rejtett udvarok labirintusában középkori város hangulata érezhető. Kb. 1300 körül épült a várnak egy mozgatható híddal körülvett vára, két tornyával, amelyek ellenőrizték a bejáratot. Bár a központot nem vették körül falakkal, az ajtókat őrizték. A várat középületek vették körül, ma pedig a fő téren fehér köves lapok jelölik az egykori ciszternát és a várat. A leglenyűgözőbb épület Vodnjanban kétségkívül Szent Blanka plébániatemploma, ahol a Szent Leon Bemba, Szent Iván Olinij és Szent Nikolaze Burse mumifikált testei találhatók, míg a környéken korai középkori és román stílusú templomok romjai találhatók. A városban ma is bővelkedik a művészeti kifejezésekben, amit több mint negyven graffiti szimbolizál a város minden részén. Vodnjan környékét legnagyobb ""kažunok"" (köves kunyhók) és száraz falak koncentrációja teszi ismertté Isztrián.

Mindez Vodnjant és környékét vonzó céllá teszi, amely összekapcsolja a történelmet, a művészetet és a természetet, és felejthetetlen élményt nyújt a látogatóknak.