Višnjan

Višnjan, más néven Vissignanun, Vicinius, Guissignanus vagy Visignano, nevét a latin „Vicinianus” szóból kapta, ami „közelben” van, Poreč birtokához való közelsége miatt. A Višnjantól 1 km-re fekvő Strpačići falu területén a régészek bronzkori leletekre, például rézfülbevalókra és tűkre bukkantak. Az illírek Kr.e. 2000 és 1000 között telepedtek le a területen. Kr. e., ami után megérkeztek a kelták. Ennek az időszaknak a maradványai a Montenes-hegyen találhatók, nem messze Višnjantól. A legrégebbi írásos dokumentum, amelyben a Višnjan név szerepel, 1003-ból származik, a Sv. birtok határait meghatározó okiratban. Mórok, és az évszázadok során különféle uralkodók, köztük Velence uralma alatt állt.

Višnjan ma a béke oázisa, autentikus gasztronómiai élményekkel és gazdag kulturális örökséggel. A város a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor mellett az őshonos isztriai szarvasmarhák – boškarin – megőrzéséért küzdő Tenyésztők Egyesületéről, valamint az egyedülálló jelenségről – a Baredine-gödörről – ismert. A legenda összekapcsolja ezt a gödröt a viszonzatlan szerelem történetével, és ma vonzó turisztikai célpont.

Višnjant gazdag kulturális örökség és történelmi emlékek jellemzik, köztük a kora bizánci Szent Péter-bazilika. Ágnes Muntejanában, a Szent István-templom. Mihály-templom a Kolombera kerületben és a kora gótikus Szent Szt. Anton apát Višnjanban. De amiről Višnjan a leghíresebb, az az 1976-ban alapított Višnjan Obszervatórium, amely a Naprendszer kis testeinek felfedezésével vált világhírűvé.

Višnjan, a csillagok és álmodozók városa felejthetetlen élményt kínál, egyedülálló kombinációban ötvözi a történelmet, a kultúrát, a természetet és a csillagos eget.