Karojba

A hely neve a római katonai tábor, a Quadruviumból ered, ami azt jelenti, útkereszteződés, amely valaha a Valigaštar forrás körül állt. Ma Karojba, azonos nevű községének székhelye, melyet 1997-ben alapítottak, ismert botanikai nevezetességeiről - a Pazin felé vezető úton található három tölgyfáról. Ezek a fenyőfák azonban különlegesek, de azért, mert képesek mélyen az ország belsejében virágozni, messze a partoktól.

A Karojba község területén a Mirna vízgyűjtője magában foglalja a Krvar, Kamnica és Špina folyókat, valamint két kisebb patakot, a Žunji és a Milići, amelyek a Krvarba torkollanak. A Krvar patak, a Mirna folyó bal oldali mellékfolyója, természetes határként szolgál Karojba és Motovun község között a nyugati oldalon. A legenda és a történelmi feljegyzések szerint a patak neve a középkori csata során sebesültek és elesettek vére után kapta nevét, ami egy vad harcot jelentett az Atila vezette hódítók és a védekező bennszülöttek között.

A Karojba büszkélkedhet gazdag kulturális örökségével, amely több fontos templomot foglal magában. A Szent Magdolna-templom, amelyet a 12. században építettek a Konobari faluban, durva kőoltárral és a 1607-es évszámmal ellátott haranglábbal büszkélkedik. A Szent Miklós-templom, amely a Rakotule temetőjében található, a 14. századból származik, és glagolit betűkkel díszített feliratokkal és freskómaradványokkal rendelkezik. A Szent Rókus-templom, amelyet 1580-ban építettek, és a Kisboldogság-templom, amelyet 1617-ben a Šublenta dombján építettek, változásokon és felújításokon ment keresztül, utóbbi kőoltárral rendelkezik, amelyen a Boldogságos Szűz Mária fafaragványa található.

A Karojba olyan egyedi atmoszférát sugároz, amely gazdag történelmét a vidéki idill és a változatos terep egyesíti, a dombos hegyekből a termékeny völgyekig, létrehozva egy olyan egyedülálló hangulatot, amelyet máshol nehezen találni.