Reformcsomag a középpontban
A Horvát Köztársaság kormánya három kulcsfontosságú törvényből álló csomagot fogadott el, amelyek a területrendezés, az építés és az épületek energiahatékonysága területét érintik. Ez az átfogó reformlépés a területrendezési rendszer korszerűsítését, az eljárások digitalizálását és az európai normákkal összhangban történő fenntartható fejlődést célozza. A Építésügyi, Területrendezési és Állami Vagyonügyi Minisztérium honlapján közzétett közlemény szerint a csomag fő célja az eljárások egyszerűsítése, a jogbiztonság növelése és a terület- és építésirányítás átláthatóságának erősítése.
Ugyanakkor hangsúlyt kap az illegális építkezések elleni küzdelem, amely évtizedek óta komoly problémát jelent a tengerparti és vidéki térségekben. Az új törvények számos eszközt vezetnek be a területek pusztulásának megakadályozására, miközben ösztönzik az energiahatékonyságot és az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését.
Digitalizáció és eljárási egyszerűsítés
Az egyik legfontosabb újítás a építési engedélyezési rendszer és a területrendezési tervek digitális átalakítása. Az eDozvola és ePlanovi platformokon keresztül a befektetők, tervezők és állampolgárok teljes mértékben elektronikusan követhetik az eljárásokat, nyújthatják be kérelmeiket és kommunikálhatnak a hatóságokkal. Ez a reform megszünteti azokat a hosszú éveken át fennálló adminisztratív akadályokat, amelyek gyakran késleltették az építési projekteket.
A rendszer lehetővé teszi az infrastruktúrához való csatlakozási feltételek automatikus beszerzését – például víz-, csatorna-, villamosenergia- és internet-hozzáférést –, ezáltal csökkentve a személyes ügyintézés szükségességét. Az előrejelzések szerint az egyszerűbb épületekre, mint a családi házak és kis melléképületek vonatkozó engedélyezési eljárások akár 40%-kal is rövidülhetnek.
A területvédelem és az új városrendezési eszközök
Az új Területrendezési Törvény számos intézkedést vezet be a földterületek ésszerű használatának előmozdítására és a ellenőrizetlen beépítési területek terjeszkedésének megakadályozására. Az egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett városi parcellarendezés intézménye, amely lehetővé teszi a földterületek összevonását az infrastruktúra és a középületek hatékonyabb fejlesztése érdekében. Ez új lakó- és üzleti negyedek tervezett kialakítását teszi lehetővé, ami különösen fontos a fejlődő önkormányzatok számára.
Emellett erősödik a part menti övezet és a tengeri közvagyon védelme. A jogszabály korlátozza a kempingek és turisztikai övezetek bővítését a meglévő településeken kívül, miközben ösztönzi a már használt területek átalakítását. A cél a partvonal vizuális arculatának megőrzése és a sérülékeny ökoszisztémák további terhelésének elkerülése. További részletek a Dnevnik Nova TV cikkében találhatók.
Kempingek, mobilházak és társasházi szabályok az új rendeletben
A jogszabálycsomag különös figyelmet fordít a kempingekre, mobilházakra és a turisztikai létesítmények társasházi megosztására. Az elmúlt években megnőtt az érdeklődés a kemping- és glamping-beruházások iránt, ugyanakkor egyre gyakoribbak a kijelölt zónákon kívüli építkezések. Az új szabályozás egyértelműen kimondja, hogy a kempingek és kapcsolódó turisztikai létesítmények kizárólag a turisztikai építési zónákban építhetők, amelyeket a helyi önkormányzatok területrendezési tervei határoznak meg.
A törvény új építési standardokat is bevezet a korlátozott övezetekben található kempingekre. A tengerparttól való minimális távolság 100 méter az elkülönített építési területeken kívül, és 25 méter a településeken belül. A terület legalább 40%-át parkosított vagy természetes zöldterületnek kell lefednie, a közlekedési és parkolóterületek legfeljebb 30%-ot foglalhatnak el, míg a beépítettség nem haladhatja meg a 30%-ot, beleértve minden épületet és mozgatható egységet. Ezek a szabályok a turizmus fejlesztése és a környezetvédelem közötti egyensúlyt szolgálják, különösen az érzékeny tengerparti területeken.
Branko Bačić miniszter szerint a mobilházakat a törvényjavaslat „moduláris, előregyártott mozgóházak” kategóriájába sorolja, amelyekhez nem szükséges építési engedély vagy főterv, csak helyszíni engedély. Az elhelyezés csak kempingekben és az erre a célra kijelölt területeken lesz engedélyezett, hogy elkerüljék a túlzott beépítést és betonozást a part menti övezetekben. A miniszter hangsúlyozta, hogy a részleteket a Egyszerű építményekről szóló rendelet szabályozza majd.
A jogszabály emellett megtiltja a turisztikai létesítmények társasházzá alakítását a kempingekben és az alacsonyabb kategóriájú apartmankomplexumokban. Ez megakadályozza, hogy az egyes egységek önálló lakásként kerüljenek értékesítésre, ami veszélyeztetné az egységes turisztikai koncepciót. A megosztás csak magasabb kategóriájú szállodákban, például négy- és ötcsillagos hotelekben lesz engedélyezett, amelyek megfelelnek a szigorú műszaki és városrendezési előírásoknak.
Ez a változtatás kettős hatású: egyrészt védi a térbeli integritást és megakadályozza a kaotikus fejlesztéseket, másrészt biztosítja, hogy a turizmus fejlesztése összhangban maradjon a területrendezési tervekkel. A kempingeknek világosan meghatározott határokkal, zöldfelületekkel és közmű-hozzáféréssel kell rendelkezniük, ezáltal olyan szabályozási keret jön létre, amelyben a fejlődés és a környezetvédelem egyensúlyban marad – ami különösen fontos olyan régiókban, mint Isztria, ahol a területre nehezedő nyomás a legnagyobb.
Energiahatékonyság és klímaállóság
A csomag harmadik törvénye az épületek energiahatékonyságára vonatkozik. Ezzel Horvátország összhangba hozza jogrendjét az EU irányelvével a közel nulla kibocsátású épületekről (nZEB), és vállalja, hogy 2030 után minden új épület nulla kibocsátású lesz. A cél az energiafogyasztás csökkentése abban az ágazatban, amely jelenleg a nemzeti energiafelhasználás több mint 40%-át teszi ki.
Az új törvény ösztönzi a meglévő épületek felújítását energiahatékonysági szempontból, a napenergia használatát, korszerű szigetelőanyagok alkalmazását és alacsony kibocsátású fűtési rendszereket. Kiemelt hangsúlyt kapnak a pénzügyi eszközök, amelyek megkönnyítik a beruházásokat a polgárok és befektetők számára – támogatások, kedvezményes hitelek és EU-források révén.
Átláthatóság és ellenőrzés
A digitalizáció mellett a törvények szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat vezetnek be. Létrejön egy központi engedély- és építésfelügyeleti nyilvántartás, amely megkönnyíti az eljárások nyomon követését és megelőzi a visszaéléseket. Az új rendszer gyorsabb reagálást tesz lehetővé az illegális beavatkozások azonosítására, különösen a part menti térségekben, ahol ezek leggyakoribbak.
Az ellenőrző hatóságok nagyobb hatásköröket kapnak, beleértve az építkezések ideiglenes felfüggesztését és az illegális építmények azonnali eltávolítását. Ezzel megakadályozható a későbbi legalizáció, amelyet korábban gyakran használtak az illegális építkezések igazolására.
Hatás a befektetőkre és az önkormányzatokra
Az új előírások számos előnyt kínálnak a befektetők, tervezők és helyi önkormányzatok számára. A digitalizált eljárások rövidebb határidőket és kevesebb adminisztrációt jelentenek, míg a világosan meghatározott építési feltételek növelik a beruházások jogbiztonságát. Az átlátható folyamatok elősegítik az együttműködést a magán- és közszféra között.
Az önkormányzatok számára az új keret nagyobb autonómiát biztosít a tervezésben, ugyanakkor nagyobb felelősséget is a tervek megvalósításának felügyeletéért. Ez magában foglalja a helyi fejlesztési projektek kidolgozásának lehetőségét, amelyek összhangban állnak a fenntartható fejlődés és az energetikai átmenet céljaival.
Hosszú távon a reformok célja egy versenyképesebb ingatlanpiac kialakítása, ahol minden szereplő – a polgároktól a befektetőkig – stabil szabályokra és átlátható eljárásokra számíthat. Ez egyben feltétele a nagyobb külföldi beruházások bevonzásának a zöldépítés és a fenntartható urbanizmus területén.
Következtetés
A területrendezésről, építésről és energiahatékonyságról szóló reformcsomag az elmúlt évek egyik legfontosabb jogalkotási lépése. A végrehajtásával Horvátország hatékonyabb, digitálisan integrált és környezetbarát rendszert hozhat létre a területgazdálkodás és építés területén. A reform sikeressége a közigazgatás következetes végrehajtásától, valamint a szakmai közösség alkalmazkodóképességétől függ, hogy kihasználja az új eszközöket és lehetőségeket.
A legfontosabb célok – fenntarthatóság, átláthatóság, energiahatékonyság és területvédelem – képezik a modern horvát városfejlesztés alapját, és fontos lépést jelentenek egy zöldebb, rendezettebb és élhetőbb környezet felé.
