Mennyit takarítanak meg valójában a horvátok – és miért áll az élmezőnyben Isztria
A Megtakartítás Világnapja alkalmából, amelyet október 31-én ünnepelnek, ismét felmerül a kérdés: mennyit takarítanak meg valójában a horvátok, és hol sikerül nekik a legjobban megőrizniük a pénzüket. Bár az infláció és az életköltségek emelkedése az elmúlt években jelentősen befolyásolta a háztartási költségvetéseket, az adatok azt mutatják, hogy a horvát háztartások továbbra is magas szintű pénzügyi fegyelmet tanúsítanak – különösen az Isztriai megyében, amely évek óta kiemelkedik mint vezető a betétek egy főre jutó összege alapján.
Ezt több forrás is alátámasztja, többek között a Glas Istre cikke az isztriai megtakarításokról , a Horvát Gazdasági Kamara elemzése a háztartások pénzügyi vagyonának szerkezetéről és a Nova TV jelentése az átlagos havi 77 eurós megtakarításról .
Mennyi az átlagos megtakarítás?
Az említett források szerint egy horvát állampolgár átlagos betétösszege 10.000 és 10.700 euró között mozog, azonban ez régiónként jelentősen eltér. Az Isztriai megyében az átlag körülbelül 15.000 euró/fő, ami Horvátország legtakarékosabb régiójává teszi. Néhány keleti megyében az átlag ennek körülbelül a fele (kb. 5.000 euró), ami egyértelmű összefüggést mutat a megtakarítás és a jövedelmi szint, a turisztikai bevételek és a gazdasági szerkezet között.
A Gazdasági Kamara elemzése azt is kimutatta, hogy a készpénz és a betétek még mindig a háztartások pénzügyi vagyonának legnagyobb részét képezik – körülbelül 45,5 % –, de ez az arány lassan csökken, mivel az emberek más befektetési formákat keresnek. Ez azt jelzi, hogy a megtakarításokat továbbra is az „első biztonsági vonalnak” tekintik, de már nem az egyetlen módnak a vagyon megőrzésére.
Miért takarékoskodik jobban Isztria?
Több oka is van annak, hogy Isztria meghaladja az országos átlagot:
1. Magasabb és stabilabb jövedelmek – a turizmus, a szolgáltatások és a határon átnyúló kereskedelem állandó bevételt biztosítanak.
2. Nagyobb pénzügyi tudatosság – a lakosság egy része aktívabban kezeli személyes pénzügyeit.
3. Érzelmi és üzleti motiváció – az isztriaiak gyakran azért takarékoskodnak, hogy később ingatlanba,
apartmanokba vagy földterületekbe fektessenek.
4. Több bevételi forrás – sok isztriai háztartásban szezonális és hosszú távú jövedelmek is jelen vannak,
ami növeli a megtakarítási képességet.
Megtakarítás vagy ingatlanbefektetés?
A megtakarítások és az ingatlanbefektetések összehasonlítása érdekes képet mutat. Egyfelől a betétek likvidek, alacsony kockázatúak és rövid távú célokra alkalmasak. Másfelől a horvát háztartások – különösen a tengerparton – hagyományosan az ingatlant tekintik a legjobb értékvédelmi eszköznek. A piaci adatok ezt alátámasztják: 2025-ben a lakások átlagos kínálati ára Horvátországban körülbelül 3.700 €/m² volt, Isztriában pedig körülbelül 3.600 €/m², míg néhány tengerparti megyében meghaladta a 4.000 €/m²-t.
Például egy 80 m²-es lakás Isztriában, 3.600 €/m² áron, körülbelül 288.000 euró-ba kerül. Ez többszöröse az átlagos megtakarításnak, még Isztriában is (≈15.000 € lakosonként). Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a nagyobb élet- és befektetési döntéseket nem lehet kizárólag betétekből finanszírozni; a megtakarítások általában kezdőtőkeként (előleg, saját hozzájárulás) szolgálnak, a fennmaradó összeget pedig hitelből vagy üzleti bevételből fedezik.
Mit mutatnak a pénzügyi mutatók?
A Gazdasági Kamara elemzése szerint a háztartások pénzügyi vagyonának szerkezete változik – a betétek aránya fokozatosan csökken, míg az érdeklődés a befektetési alapok és értékpapírok iránt növekszik. Ugyanakkor Horvátországban továbbra is megfigyelhető egy tipikus viselkedési minta: amikor az emberek úgy érzik, hogy a ingatlanpiac kedvező (árnövekedés, erős kereslet, turizmus), megtakarításaik egy részét házak, lakások vagy földterületek vásárlására fordítják.
Ingatlanárak megyénként – miért fontos ez?
A „Split túl drága az élethez...” című cikkben, amely megjelent a Jutarnji list lapban, arról számoltak be, hogy a tengerparti megyékben a lakások ára elérte a 3.600–4.000 €/m²-t, míg az országos átlag körülbelül 3.700 €/m². Ez azt jelenti, hogy azokban a megyékben, ahol az emberek a legtöbbet takarítanak meg – mint például Isztria – az ingatlanok egyben a legdrágábbak.
Isztriai megye: egy főre jutó betét ≈ 15.000 € → átlagos lakásár ≈ 3.600 €/m²
Horvátország (átlag): egy főre jutó betét ≈ 10.500 € → átlagos lakásár ≈ 3.700 €/m²
Kelet-Horvátország: egy főre jutó betét ≈ 5.000 € → alacsonyabb lakásárak (2.000–2.500 €/m²)
Következtetés: Isztria takarékoskodik – és befektet
A Megtakarítás Világnapja alkalmából érdemes kiemelni, hogy a horvátok a nehéz idők ellenére egyre nagyobb érdeklődést mutatnak személyes pénzügyeik iránt. Isztria vezető szerepet tölt be – nemcsak a betétek nagyságában, hanem az aktív befektetési szemléletben is. A régió lakói egyszerre takarékoskodnak és befektetnek, létrehozva ezzel a pénzügyi stabilitás modelljét, amely példaként szolgálhat Horvátország más részei számára is.
