A weboldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény és funkcionalitás biztosítása érdekében. A cookie-beállításokat webböngészőjében szabályozhatja és konfigurálhatja. Adatvédelmi irányelvek.
Több mint egy évtizedes erőteljes növekedés után az európai ingatlanpiac az elmúlt években korrekciós szakaszba lépett. Az árcsökkenés nem mindenhol egyforma, azonban egyes városokban már jól látható, és ezt hivatalos statisztikák, valamint pénzügyi intézmények elemzései is alátámasztják.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió egyes országaiban a lakásárindexek stagnálást vagy csökkenést mutatnak, különösen azokban az országokban, amelyek erősen kitettek a kamatemeléseknek és a befektetési célú keresletnek.
Berlin hosszú éveken át Európa egyik legvonzóbb ingatlanpiacának számított. Azonban a szigorodó bérleti szabályozás, a növekvő kamatszintek és a gyengülő kereslet együttesen árcsökkenéshez vezettek, különösen a régebbi lakások esetében.
Az UBS Global Real Estate Bubble Index szerint Berlin az elmúlt években azon városok közé tartozott, ahol fokozott volt a túlértékeltség kockázata, amit most piaci kiigazítás követett.
A svéd ingatlanpiac különösen erősen reagált a kamatemelésekre. Stockholmban a lakásárak csökkentek egy gyors növekedési időszak után, mivel a háztartások óvatosabbá váltak, a bankok pedig szigorították a hitelfeltételeket.
A Statistics Sweden (SCB) adatai szerint a kereslet visszaesése közvetlenül a finanszírozási költségek növekedésével függ össze, nem pedig a lakáskínálat hirtelen bővülésével.
Milánó jól mutatja, hogy az árkorrekciók nem egyenletesen jelentkeznek. Míg a belvárosi és legkeresettebb városrészek viszonylag stabilak maradnak, a külső területeken hosszabb értékesítési idők és csökkenő vevői érdeklődés tapasztalható.
A Financial Times elemzései szerint a vásárlók egyre inkább az életminőséget, a megközelíthetőséget és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe, nem csupán a cím presztízsét.
A legjelentősebb áresések a hosszú távú népességcsökkenéssel küzdő kisebb városokban figyelhetők meg. A fiatalok elvándorlása, a gyengébb gazdasági kilátások és a túlzott lakáskínálat tartós nyomást gyakorol az ingatlanárakra.
A Global Property Guide elemzései szerint ezek a piacok gyakran az elsők, ahol a korrekciók szerkezeti jellegűvé válnak, nem csupán átmenetivé.
Az árcsökkenés nem feltétlenül negatív jel. A hosszú távon gondolkodó vásárlók számára a piaci korrekciók lehetőséget kínálhatnak a reálisabb árszinteken történő belépésre. A befektetők számára azonban a piac szelektívebbé vált, és alapos helyszínelemzést igényel.
Az ingatlanpiac már nem egységes. Miközben egyes városok korrekciós szakaszon mennek keresztül, mások stabilak maradnak vagy tovább növekednek. Napjainkban a különbségeket egyre inkább a demográfia, a gazdasági fenntarthatóság és a városi életminőség határozza meg, nem pedig egy általános áremelkedési trend.
