Veszélyeztetik-e a napelemes projektek a magántulajdont?

Kell-e tartanunk a kisajátítástól a napelemparkok miatt?

A Zabokban és Pregradában történt legutóbbi esetek után felmerül a kérdés a magántulajdonban lévő földterületek kisajátításának lehetőségéről a napelemparkok javára – bár egyelőre nem világos, hogyan fogják a törvényt a gyakorlatban alkalmazni.

2025 második negyedévében olyan politikai pártok, mint az SDP és a Možemo!, a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságához fordultak, hogy vizsgálja meg azoknak a rendelkezéseknek az alkotmányosságát, amelyek lehetővé teszik a földterületek kisajátítását nemcsak köz-, hanem magánérdekből is. További információ a Večernji list oldalán.

Az egyik legfontosabb példa a Zabok környéki terület, ahol egy magánbefektető körülbelül száz hektárnyi földet kapott potenciális napelemparkok építésére – miközben 328 mezőgazdasági földtulajdonos attól tart, hogy érintett lehet. További részletek a Jutarnji.hr portálon.

A kisajátítás jogi kerete és alkalmazása

A hatályos jogszabályok szerint a kisajátítás (a tulajdonjog elvonása vagy annak kényszerű átruházása) akkor engedélyezett, ha közérdek áll fenn – például infrastruktúra, kórház vagy iskola építése esetén. Az utóbbi esetekben azonban aggodalmat kelt, hogy a földterületet magánbefektetők javára vonják el – még akkor is, ha a projekt „zöldenergia-fejlesztésként” van indokolva. Erről ír a N1 Info.

A kritikusok hangsúlyozzák, hogy a magántulajdon a horvát alkotmány szerint elidegeníthetetlen, és minden kisajátítási eljárásnak világosan indokoltnak és arányosnak kell lennie. Az alkotmánybírósági beadvány különösen az ingatlantulajdonhoz való jogra és az arányosság elvére hivatkozik. További részletek a Jutarnji.hr oldalon.

Másfelől az energiaátmenet támogatói hangsúlyozzák, hogy szükség van területre az megújuló energiaforrások fejlesztéséhez – ugyanakkor továbbra sem világos, hogyan határozzák meg a „közérdek” kritériumát, ha a beruházó nem az állam, hanem egy magáncég.

Miért fontos az isztriai és más régiók példája

Bár az aktuális ügy elsősorban a Zagorje régióra vonatkozik, következményei kiterjedhetnek Horvátország más részeire is, beleértve az olyan régiókat, mint Isztria. Azokon a területeken, ahol nagy mezőgazdasági földterületek és napenergia-projektek lehetőségei vannak, fennáll a veszélye, hogy a jogi keret a zöldátmenet nevében kisajátításokat engedélyezhet.

Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok – különösen a kisgazdák – nyomás alá kerülhetnek, hogy eladják földjüket, vagy elveszítsék a döntési jogot saját tulajdonuk felett. Néhány fontos tény ezzel kapcsolatban:

• Nem mindig világos, hogyan határozzák meg, hogy egy adott földterület valóban a legalkalmasabb-e a projektre, illetve vizsgálták-e az alternatívákat, például az állami földeket vagy a tetőre szerelt rendszereket. Erről bővebben a Novi list számol be.
• A földtulajdonosoknak kínált kártérítést gyakran túl alacsonynak és aránytalannak tartják a termelési veszteségekhez vagy a jövőbeni földérték-növekedéshez képest. További részletek a Ni Zagorje Malo oldalon.
• Egyes esetekben a kisajátítási eljárásokat a tulajdonosokkal való teljes és átlátható kommunikáció nélkül indítják el, ami további bizonytalanságot okoz. Erről ír a HRT Vijesti.

Kockázatok, amelyeket figyelembe kell venni

Először is fennáll annak a veszélye, hogy a törvényt eredeti közérdekű célja helyett magánérdekek szolgálatába állítják – ami jogi elemzések szerint arányossági és legitimitási kérdéseket vet fel. Másodszor, ha a törvény regionális alkalmazása nem egyértelmű, az alááshatja az állampolgárok bizalmát az intézményekben és ellenállást válthat ki. Harmadszor, olyan régiókban, mint Isztria, ahol a föld mezőgazdasági és turisztikai értéke magas, minden projektnek figyelembe kell vennie a helyi adottságokat és a környezeti hatásokat.

Mindazonáltal továbbra sem világos, hogy a törvényt pontosan hogyan fogják alkalmazni, hogyan védik a tulajdonosok jogait, és milyen jogi védelmi mechanizmusok állnak rendelkezésükre. Az Alkotmánybíróság végső döntéséig és az esetleges törvénymódosításokig teret ad a különböző értelmezéseknek – és potenciális kockázatoknak.

Következtetés

Miközben a megújuló energiaforrások fejlesztése Horvátország stratégiai céljai közé tartozik, továbbra is kérdés, hogy ez milyen mértékben valósítható meg a tulajdonjogok és a helyi közösségek érdekeinek tiszteletben tartásával. Az olyan esetek, mint a zagorjei, rámutatnak arra, mennyire fontos figyelemmel kísérni, hogyan alkalmazzák az olyan eszközöket, mint a kisajátítás – nemcsak a zöldátmenet nevében, hanem a jogi biztonság és a tulajdonvédelem elvei szerint is.

Az olyan régiók számára, mint Isztria, nem biztos, hogy ugyanez fog történni – de fontos tájékozottnak maradni, és figyelemmel kísérni azokat a jogszabályi változásokat, amelyek helyi földtulajdonosokat is érinthetnek.